| FEJ-VÁLLAK MÉLYPONT | ||
|---|---|---|
![]() |
Szerep : | Trendváltó |
| Várható trend : | Bullish | |
| Előző trend : | Bearish | |
| Megbízhatóság : | Közepes | |
| Alakzat : | Fej-vállak | |
| BETBULLS | ||
A fej-vállak alakzat kialakulása előtt az uralkodó piaci trend csökkenő. Ha ez nem valósul meg, akkor nem beszélhetünk trendfordító fej-váll alakzatról.
A csökkenő trendben képződő első, helyi hullám a fej-váll alakzat ball vállát adja. Miután az árfolyam elérte a ball váll mélypontját, növekedni kezd. A hullám maximuma általában még a csökkenő trendvonal alatt van, így a trend még nem törik meg.
A bal váll kialakulása után az árfolyam egy nagyobb, erőteljesebb hullámot formál, melynek mélypontja az aktuális trend minimuma is egyben. A hullámvölgyet követő csúcs elérése után az árfolyam a fej-váll alakzat fejét rajzolja meg. A csúcspont elérésével az árfolyam áttöri az aktuális trendvonalat, így a csökkenő trend megtorpanni látszik.
A fej alakzatot egy erőteljesebb korrekció követ, mely a bal váll maximumáig növeli az árfolyamot. Ez a pont ellenállásként működik. Az ezt követő csökkenő hullámban a jegyzés már nem tudja meghaladni az előző hullám minimumát és létrejön a jobb váll. A jobb váll minimuma alacsonyabban van, mint a fej minimuma, de körülbelül olyan magas, mint a bal váll. Az alakzat szimmetrikus, de ez nem követelmény. Előfordulhat több váll és ferde nyakvonal is.
A nyakvonalat a két maximumpont összekötésével kapjuk. Az első pont a bal váll végét és a fejforma kezdetét jelöli. A második pont a fejforma végét és a jobb váll kezdetét adja. A két pont síkbeli elhelyezkedésétől függően a nyakvonal lehet emelkedő, csökkenő, vagy vízszintes. A nyakvonal dőlésszöge határozza meg az alakzat erejét: az emelkedő nyakvonal határozottabb trendváltást jelent, mint a csökkenő nyakvonal.
A fej-váll alakzat esetében a forgalom fontos tényező. A forgalmat mérhetjük indikátorokkal (OBV, CMF) vagy egyszerűen a forgalomszintek elemzésével.
A fej-váll alakzat nem teljes, valamint a csökkenő trend nem fordult meg, míg az árfolyam a nyakvonalat át nem törte. A nyakvonal áttörése magas forgalom mellett történik.
Ahogy az árfolyam áttörte az ellenállásvonalat, a nyakvonal támaszként viselkedik tovább. Néha az árfolyam visszatesztel ehhez a szinthez egy újabb lehetőséget adva a long pozíciók felvételére.
Miután az árfolyam áttörte a nyakvonalat, a következő célárfolyamot a fej és a nyakvonal közötti távolság töréspontra állításával kapjuk. A távolságot függőlegesen mérjük rá a pontra. Nem vízszintes nyakvonallal kialakuló fej-váll formáció esetében a számított értékek meghatározása ugyanaz, mint a vízszintes nyakvonal esetében, mindig a kitörésre mérjük a fej és a nyakvonal különbségét.
| Ma: | 2012. május 19. |
| Adat: | 2012. május 18. |