Az opciós ügylet olyan szerződés, mely az egyik félnek vételi vagy egyéb jogot enged valamely értékpapír megvásárlására. Tehát az opciós ügyleteket egyszerűen megfogalmazva: az opció vásárlójának jogot biztosító, míg az opció kibocsátójának kötelezettséget keletkeztető ügyletek. Az opció piaca lehet tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli, más néven OTC (Over-the-counter) opció.

A Diagonal Call opció a Covered Call egyik változatának is tekinthető, ha a részvényeket hosszú lejáratú ITM Long Call opcióval helyettesítjük. Ezáltal jelentősen csökkennek az ügylet költségei. A shortolt opció legyen rövid lejáratú és OTM. A maximális nyereség akkor keletkezik, ha a részvényeket a shortolt Call opció lejáratkori árfolyamán értékesítik. A piac iránya emelkedő. Nettó debit jellemző az ügyletre, mert a vásárolt Call opciók sokkal többe kerülnek, mint az eladott Call opciók. Biztonságos az ügylet, ha a Long Call hosszú lejáratú, míg a Short Call rövid lejáratú (havi).

Az ügylet létrehozásáról, az ügylet lépéseiről, a maximális kockázat és profitról, az időértékről, a nyereségküszöbről, az előnyökről és hátrányokról, valamint az ügylet lezárásáról bővebben itt olvashat: Diagonal Call leírás

Az opciós stratégiáról szimulált példát számításokkal itt olvashat: Diagonal Call példa